Bill & Tom: Megvan az érettségi!

A Tokio Hotel most éppen az Egyesült Államokat hódítja meg! És a végtelen stressz ellenére Bill és Tom Kaulitz (mindketten 18) rocksztárként ráadásul még a középiskolai végzettségüket is megszerezték. És szuper osztályzatokkal: 5 db 2-es (=jó) valamint 1db 1-es (=jeles) (megj.: Németországban az osztályzatok értékei fordítva vannak,ott az 5-ös megfelelője az 1-es,az 1-esé pedig az 5-ös)
Bill és Tom most exkluzív mesél a Bravo-nak iskolai élményeikről és meg is mutatják az érettségi bizonyítványaikat...

Bravo: Gratulálunk! Örültök,hogy sikerült elvégezni a sulit?
Bill: Nagyon! Tényleg boldogok vagyunk,hogy ezt a fejezetet magunk mögött tudhatjuk. Tom és én egyből össze fogjuk tépni az összes könyvet és munkafüzetet,aztán elégetjük őket...

Bravo: Hogyan tudtátok elvégezni a sulit ilyen jó eredményekkel ennyi stressz ellenére?
Tom: Először is: horror volt számunkra! (nevet)
Bill: Mi sem tudjuk elképzelni. Gyakran voltunk ahhoz közel,hogy azt mondjuk: "Felejtsd el!" 18 évesen már nem voltunk tankötelesek - nem volt muszáj csinálnunk. De maximalisták vagyunk és mindent megpróbálunk véghez vinni. Szóval kevesebbet aludtunk és többet dolgoztunk.
Tom: Naponta 12 órát tanultunk - a vizsga előtt a hét minden napjában!
Bill: És azon a héten Georg és Gustav teljesen szabadok voltak. SZABADOK! Mi még a szót se ismertük.

Bravo: Levelező tagozatra jártatok. Ez hogyan működött?
Bill: Küldtek nekünk leckét. Ki kellett dolgoznunk és vissza kellett őket küldeni.
Tom: Szabadon tudtuk beosztani az időnket - ez jó volt! De mindent kézzel kellett írnunk - a csalás nem volt lehetséges...

Bravo: Még a záróvizsgán sem?
Bill: Neeem! Tom és én egyedül ültünk egy teremben a vizsgáztatóval. Egész idő alatt ráláthatott a lapunkra...
Tom: Ráadásul túl távolt ültünk egymástól ahhoz,hogy puskázni tudjunk. Amikor normálisan jártunk suliba,akkor állandóan azt csináltuk. Megosztottuk a tanultakat egymás között.

Bravo: Mindekettőtök izgult a vizsga miatt,nemde?
Bill: Nagyon! Alig tudtunk aludni egy héttel előtte! Tom és én nagyon izgultunk! Késő estig tanultunk és reggel 6-kor keltünk fel.
Tom: Mindig rosszul érzem magam vizsgák előtt,mintha hánynom kellene... Szerencsére odáig még nem jutottam el.

Bravo: Nem féltetek attól egy kicsit,hogy a tanárok sokat várnak majd el tőletek,csak mert a Tokio Hotel tagjai vagytok?
Bill: Dehogynem! Nem tudtuk,vajon mi lesz az előítéletük vagy a gondolatuk: "Ezek a sztárok biztos azt hiszik,majd ajándékba kapják az érettségi bizonyítványukat."
Tom: De ugyanolyan feladatsort írtunk,mint az összes többi tanítvány és nem csalhattunk. Lehet kétszer kellett elolvasniuk a feladatlapunkat,csak hogy biztosak legyenek (nevet).

Bravo: Melyik tantárgyakat szerettétek?
Tom: (hangosan nevet) Mind horror volt! Azok voltak életünk legrosszabb hetei!

Bravo: Ez azt jelenti: soha ismét iskola?
Tom: Mondjuk azt: a "biológia" mindig jelen lesz az életemben (nevet)!
Bill: A banda mindig az első. De megírtuk ezt a záróvizsgát,hogy tudjuk,megcsináltuk az érettségit.
Tom: De más ilyet nem tervezünk a közeljövőben.

Bravo: Tulajdonképpen miért pontosan ugyanolyanok lettek a jegyeitek?
Bill: Ez is egy iker-dolog. Mi sem tudtuk elhinni,amikor megláttuk.

Bravo: Mi lesz most?
Bill: Most indul az európai turnénk egy teljesen új színpaddal. Aztán visszamegyünk az USA-ba. És sajnos közte csak egyetlen egy napunk lesz szabad...